A valaha volt 10 legjobb magyar játék – II. rész

1984 óta voltak bőven csúcsok és hullámvölgyek, hangos nemzetközi sikerek, és csúnya bukások egyaránt.

Összefoglalónk első része (Imperium Galactica, Ecco the Dolphin, Codename Panzers...) itt olvasható.

6. Crysis Warhead, 2008

A Crytek stúdió 2004-ben robbant be a Far Cry cí­mű, trópusi szigeten játszódó akciójátékkal, ami a grafikájával, a változatos játékmenetével, a hatalmas, nyí­lt pályáival és a mesterséges intelligenciájával is új szintet hozott a műfajban. A céget törökök alapí­tották Németországban, és a csapat nagyon tarka, nagyon nemzetközi volt - talán éppen ezért is működött olyan jól. A társaságot két magyar grafikus is erősí­tette, és később köréjük épí­tették a cég budapesti stúdióját, ahová a hazai játékfejlesztés szí­ne-javát leigazolták.

Első – és mint aztán kiderült, egyben utolsó – játékuk a Warhead cí­mű folytatás volt a szupersikeres Crysis cí­mű játékhoz. A játék hozta azt, amit az előd, elképesztő grafika, ehhez illően brutális gépigény, és technikailag szinte tökéletes lövöldözős játékmenet, nem túl magával ragadó sztorira felfűzve, egy nem túl izgalmas világban. (A magyar kiadást külön imádta a hazai közönség a káromkodásokkal tűzdelt, zseniális szinkron miatt.) A milliós eladás és az Év Játéka-jelölések megvoltak, de a budapesti stúdiót az anyacég gyengélkedése miatt hamarosan bezárták. A Crytek azóta is elég halványan muzsikál, legutóbb egy VR-es hegymászó-szimulátorral hallattak magukról. Legnagyobb sikerük, a Far Cry jogai elkerültek a cégtől, és a Ubisoft kanadai stúdiója hizlalta sokrészes sorozattá.


7. Heroes of Might and Magic 6, 2011

A Black Hole Games a magyar játékfejlesztés történetének legnagyobb – javarészt kihagyott –lehetősége volt. 2001-ben indult a csapat, az akkor még Hollywoodban tevékenykedő Andy Vajna pénzével és kapcsolataival a háttérben. (Igaz, Vajna akkor már leszálló ágban volt producerként, jó pár évvel utolsó gigasikere, a Die Hard 3 után, és közvetlenül a katasztrofális Terminator 3 előtt.) Első játékukra, az Exigóra a legnagyobb játékkiadó, az Electronic Arts csapott le, az előzetes demók elképesztő látványvilágot mutattak, a játékot már jó előre kikiáltották a Warcraft sorozat trónfosztójának. Ez egészen álomszerű karriert vetí­tett előre, de a végleges játék ennek ellenére csalódást okozott, legfeljebb erős közepes osztályzatokat kapott, és az eladások se voltak túl fényesek.


Hasonlóan járt a Warhammer márkanévvel megtámogatott következő próbálkozás, a Mark of Chaos is. Harmadjára a kultikus rajongással övezett Heroes of Might and Magic sorozat hatodik részét kapták meg, ami megint csak óriási lehetőség volt, és szinte tankönyvbe illő, ahogy elrontotta a kiadó. A játék nagyon í­géretes volt, emlékeztetett is a legendás korai epizódokra, de kellően újszerű is volt - csakhogy félkészen, egy csomó hibával, a fejlesztő feje felett átnyúlva dobták piacra. Ráadásul közutálatnak örvendő másolásvédelemmel, és az akkoriban még elég botrányosan hangzó állandó online kapcsolat igényével. A játék még í­gy sem bukott meg, de a Black Hole belerokkant a fejlesztésbe, és csődbe is ment.

8. Pinball FX, 2007-2017

A 2008-as válság oly sok más iparághoz hasonlóan a magyar játékfejlesztést is alapjaiban rázta meg. A kicsi, nem túl stabil anyagi háttérrel bí­ró, gyakorlatilag projektről projektre élő stúdiók sorra húzták le a rolót, a legjobb grafikusok, programozók és játéktervezők valósággal menekültek az országból, és tucatjával igazoltak külföldi cégekhez. A túlélők általában a kisebb költségvetésű böngészős és mobilos mikrotranzakciós játékok fejlesztése felé fordultak. Gyakorlatilag két hagyományos, nagy játékfejlesztő maradt az országban, a már emlí­tett Neocore és a Zen Studios.

Utóbbi a túlélés biztos módját választotta: kinézett magának egy elég szűk játékkategóriát, arra specializálta magát, és tulajdonképpen a világ legjobbjává vált. Ez a kategória a flippereké, aminek a digitális feldolgozásai ősidők óta léteztek különféle számí­tógépeken és konzolokon, nem túl nagy, de annál lelkesebb játékostáborral.

2007-ben az Xboxra készült Pinball FX-szel kezdték, aztán jött a Zen Pinball Playstationre, és aztán sorban vagy két tucat variáció még, egészen a tavalyi Pinball FX 3-ig, ami már minden platformra megjelent, és az új generációs flipperjátékok csúcsának számí­t. Licencelt témák a Marvel szuperhőseitől a Star Warson át trendi tévésorozatokig, letölthető plusz támlák, többszemélyes mód, próbálkozások a VR-ben – a Zen csapata nagyjából mindent megcsinált flipperben, ami a játékiparban mostanában siker volt. Legutolsó nagy dobásukkal azonban megpróbálnak elszakadni a flipperek világától, ez az Operencia nevű fantasy szerepjáték, ami – a nevéhez méltóan – sokat merí­t a magyar mese- és mondavilágból.


9. King Arthur, 2009-2012

A mai magyar játékfejlesztés legnagyobb neve kétségtelenül a Neocore Games. A csapat 2005 ben indult, minimál létszámmal, de annál nagyobb tervekkel. 2009-re sikerült előállniuk az első játékukkal, a keresztes háborúk korában játszódó stratégia Crusadersszel, majd még ebben az évben jött az ennek az alapjaira ráhúzott King Arthur.


A legendás Arthur király meghozta a sikert a válság vérzivataros idején is (főleg a Steam platform eladásai segí­tettek), a stúdió megmaradt függetlennek, és három év alatt hét kiegészí­tőt és folytatást adott ki a játékhoz. Ezt követte a Van Helsing sorozat, kilenc rész három év alatt, és csak a Steamen bő félmilliós eladás csak az első epizódból. A Neocore ezzel megmutatta, hogy van élet a válság után is, és egy magyar stúdió is versenyre tud kelni a több ezer fős, sokmilliós marketinghadjáratokkal megtámogatott videojátékfutószalag-gyárakkal.


Legutóbbi játékuk megint új franchise, a Warhammer 40K táblás stratégiai játék világában játszódó Martyr, amit a szaksajtó az ikonikus akció-szerepjáték Diablóhoz hasonlí­tgatott lépten-nyomon. Ahogy a csapatot ismerjük, itt sem fognak megállni 8-10 kisebb-nagyobb folytatás előtt.

10. Digic-mozik, 2003-

Listánk utolsó tagja kicsit kakukktojás, hiszen nem játékról, hanem játékokhoz készült animációkról, trailerekről van szó. Ebben a műfajban azonban a budapesti Digic abszolút a világ élvonalához tartozik már bő másfél évtizede. A különféle dí­jaiknak se szeri, se száma, és olyan sokmilliós eladású, legendás sorozatok reklámjait és kisfilmjeit bí­zzák rájuk, mint az Assassins Creed, a Call of Duty, a League of Legends, a Civilization, vagy a Final Fantasy. Újabban már a játékokon túl is kacsingatnak, tavaly márciusban jelent meg első önálló animációs kisfilmjük a Netflix Love, Death and Robots antológiasorozatában, az Oscar-jelölt Tim Miller rendezésében, a hollywoodi legenda David Fincher producerkedése mellett.


(Kép: IGN Hungary)

A Digicnek sikerül az, ami senki másnak a magyar játékfejlesztés elmúlt 35 évében: berobbanni a világ élvonalába, és ami még ennél is sokkal nehezebb, meg is kapaszkodni ott. A már emlí­tett Black Hole grafikai részlegeként kezdték az ipart, de hamar kiderült, hogy a csapatnak jobban megy a látványvilág, mint a játékélmény csúcsra járatása, í­gy hát a saját játékok mellé elkezdtek külsősként is bedolgozni ide-oda. 2009-ben az Assassins Creed 2 intro mozijával figyelt fel rájuk igazán a világ, azóta 40 játéktrailer, és több mint száz kisebb animáció fűződik a nevükhöz.


Úgy nőttek 400 fős óriásstúdióvá, hogy közben a minőségből sosem adtak le egy millimétert sem. Ma már nem ők állnak sorba a játékkiadóknál munkáért, hanem fordí­tva: rangot és garantált előzetes érdeklődést jelent, ha egy játékhoz a Digic készí­ti a kedvcsináló mozikat.

(A cikk eredeti változata a CHIP magazin 2019/04-es számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkek: